Okosfarm

Mit ér a precíziós gazdálkodás, ha magyar?
green sprout growing in garden with sunshine

Mit ér a precíziós gazdálkodás, ha magyar?

Precíziós gazdálkodás – ez ma jól ismert, jól csengő hívószó a mezőgazdaság szereplői számára. Azonban kevesen tudják, mi a kifejezés valódi tartalma, és ők is szinte kizárólag a szántóföldi növénytermesztéssel kapcsolják össze. Mintha a növénytermesztés kisajátította volna precíziós gazdálkodást.

A nagy nemzetközi cégek, elsősorban a gépgyártó vállalatok szinte mindegyike beépítette a tevékenységébe a precíziós gazdálkodás alapelemeit hardver, szoftver és szolgáltatási szinten is. Amellett, hogy felismerték az ebben rejlő üzleti lehetőséget, a nemzetközi piacon szereplő cégeknek van megfelelő anyagi és szellemi erőforrásuk, hogy a fejlesztés és bevezetés folyamatát is végigvigyék. Ahhoz, hogy a gazdálkodó átálljon a precíziós gazdálkodásra, jelentős strukturális fejlesztésre, beruházásra, esetenként a géppark és az infokommunikációs hálózat teljes megújítása szükséges. A mezőgazdaság precíziós gazdálkodással művelt területeinek aránya még Európában is csekély. A magyar valóság pedig azt mutatja, hogy az áttérés – de nevezhetjük áttörésnek is –, még bőven előttünk van. Magyarországon a precíziósnak nevezhető módon művelt területek százalékos aránya egyszámjegyű.

Kevésbé ismert a precíziós jelző vonatkozásában a hatékony gazdálkodás másik eleme, a telephely hatékony üzemeltetése. Erről sokkal kevesebb szó esik, pedig ezen a területen is van bőven tennivaló, hiszen a mezőgazdasági telephely ugyanúgy üzem, mint egy gyár vagy egy szolgáltatási centrum. Azonban az itt zajló folyamatok és tényezők kontrollja, az értékelés és visszacsatolás jelenleg lényegesen alacsonyabb szinten valósul meg, mint más ágazatokban, például az iparban.

PRECÍZIÓS TELEPHELY

Magas szinten kontrollált tevékenység ma már kizárólag fejlett informatikai megoldásokkal valósítható meg! Az informatika fejlődése, elsősorban az eszközök és az adatátviteli csatornák tekintetében eljutott oda, hogy a mezőgazdaság szolgálatába álljon, és megfeleljen az ágazat igényeinek mind műszaki fejlettség, mind költséghatékonyság szintjén.

Hazai fejlesztések elsősorban ezen a területen kerülhetnek megvalósításra. A telephelyek „okosításával” növelhető a hatékonyság, ezáltal a termelékenység és a jövedelmezőség is. Viszonylag csekély beruházással, jól átgondolt ötletek megvalósításával nagyon rövid időn belül jelentős megtakarítást lehet elérni.

A „precíziós” az olyan mezőgazdasági, illetve állattartó telephely jelzője, amely magas szintű adatkommunikációra képes az egyes épületek, telephelyek és technológiák között. Az iparban, gyártó- és feldolgozóüzemekben már évtizedek óta használnak olyan távközlési, adatgyűjtő, vezérlő és informatikai megoldásokat, amelyek segítségével egy automatizált üzemet viszonylag alacsony létszámú személyzet működtet. Erre kizárólag azért van lehetőség, mert biztosított a magas szintű kontroll és információáramlás, ezáltal hatékony és célzott beavatkozások várhatók a folyamatokban.

Az állattartó telepek az utóbbi években egyre alacsonyabb gondozói létszámmal kell, hogy működjenek, viszont a folyamataik nagymértékben automatizálhatóak. Számtalan takarmányozási, állatjóléti és egyéb termelési vagy tartástechnológiai berendezés került telepítésre ezeken a telepeken az utóbbi években. Ezek kiterjedésének mértéke és kialakítása ágazatfüggő, az azonban közös bennük, hogy nagyrészt még kizárólag lokálisan szolgáltatnak adatot és nem működnek együtt automatikusan más rendszerekkel. Hiába két egymás mellett működő és összefüggő milliárdos technológia, ha ezek adatait kizárólag egy kockás füzetbe felírva lehet naplózni, esetleg végtelen táblázatokba kell napi rendszerességgel rögzíteni.

Az átfogó és átgondoltan megvalósított infokommunikációs hálózat, valamint ennek perifériái lehetővé teszik, hogy a telephelyek kontrollját a lehető legmagasabb szintre emeljék a gazdálkodók.

KONKRÉTAN MIRE HASZNÁLHATÓK EZEK A MEGOLDÁSOK?

Egy átfogó informatikai hálózat a telephelyen nagyban segíti a hatékony működést. Informatikai eszköz jellemzően még többnyire csak a telepvezetői irodában kap helyet, de gondoljuk el, mennyivel hatékonyabban telne a dolgozók munkaideje, ha például az állat mellett állva WiFi-n keresztül kommunikálnának a telepirányítási rendszerrel, vagy éppen helyben felvezetnék a napi elhullást, elléseket, de akár a gyógyszeradagolást is. Elsőre túlzásnak tűnhet a gondolat, pedig nem az: ezek a telephelyek nem ritkán 5–10 ha méretűek, és komoly időtöltés lehet a bejárásuk, vagy egy-egy információ megkeresése informatika nélkül. Természetesen fontos, hogy egy ilyen rendszer tervezésekor a körülményeket kiemelten figyelembe kell venni, mert az ammónia, az időjárás és egyéb kitettségek az átlagosnál jobban igénybe veszik a berendezéseket.

Ha azonban sikerült megfelelő minőségben és méretben kiépíteni egy ilyen infokommunikációs hálózatot, az általános adatforgalom mellett számtalan kontroll és biztonságtechnikai megoldást is üzemeltethetünk a segítségével. Külön rendszer kiépítése nélkül csatlakoztathatunk IP-kamerákat, hogy a területet megvédjük a behatolóktól és ellenőrizzük a dolgozók munkavégzését, a technológia működését. Beléptető és munkaidő-nyilvántartó megoldásokkal, valamint behatolásjelző rendszerekkel tovább erősíthető az ellenőrzés szintje.

Ugyanez a hálózat képes mindemellett kiszolgálni azokat az épületfelügyeleti és gépészeti szenzorokat, amelyek a hőmérséklet, páratartalom, áramfogyasztás, folyadékszint, gázérzékelés vagy más speciális paraméter alapján szolgáltatnak információt. Ezek az adatok szólhatnak egy-egy épület környezeti állapotáról, de akár zárt technológiák és gépészetek speciális paraméterei is mérhetőek.

Az így végzett mérések kezelhetnek riasztásokat, de adatot is gyűjtenek, hogy később hosszú távú összefüggésekben felhasználva segítsék a gazdálkodót a tervezésben és a jövőbeni döntések meghozatalában.

KIVITELEZÉS ÉS KÖLTSÉGEK

A mezőgazdasági és állattartó telepek épületei között éppúgy megtalálhatók az új, modern csarnokok és istállók, mint a ’60-as és ’70-es években épült vályogépületek. Szerencsére az informatika kiterjesztése nem igényel különösebb statikai előkészületeket, extrém esetben még az elektromos áram hiánya is áthidalható köszönhetően a napelemes technológiáknak. Az internet ma már gyakorlatilag bárhol elérhető, és a rendszerek topológiája arra is lehetőséget biztosít, hogy a telephely későbbi építési és átalakítási beruházásaihoz költséghatékonyan igazodjon.

Az informatikai hálózatok nagymértékben időt állók. Meglepő lehet ez a kijelentés, hiszen az elmúlt évtizedben az eszközök teljesítménye robbanásszerűen fejlődött, ám ha megnézzük, a kommunikációs platformok, szabványok nem változtak: ma is ugyanolyan csatlakozót illesztünk a számítógépünkbe, mint 10 évvel ezelőtt. Ahogy fent már utaltunk rá, ez jó lehetőség arra, hogy akár több évre tervezve a telephely korszerűsítését követve áthelyezzük, illetve szükség szerint bővítsük ezeket a rendszereket. Ezek a hálózatok rendkívül magas értékűek ár/érték arányban, mivel egyetlen gerinchálózatként az egyes eszközöket periférikusan kezelik. Néhány éve még minden egyes kis rendszer saját, szigetszerű hálózatot igényelt, ma már megvan a közös alap, aminek köszönhetően a legnagyobb beruházási költség szétosztódik több funkció kiszolgálására.

A JÖVŐ?

A mezőgazdasághoz kapcsolódó technológiák egyre nagyobb mértékben kerültek felszerelésre adatkommunikációs kimenetekkel. Egyre több adatot gyűjtünk és naplózunk, de ez még tovább bővíthető a telephelyek passzív környezeti adataival és az energetikai, valamint az állatjóléti paraméterek megfigyelésével. Az informatika már jelen van az agráriumban, a kihasználtsága és strukturált felépítése viszont még alacsony szintű. A következő években a versenyképesség kulcstényezője lesz, hogy ki milyen mértékben gyűjt adatot, és milyen szinten képes azokat elemezni, összefüggéseket találni és annak megfelelően beavatkozni. Ahogy az ipari gyártástechnológiákat ezek a szempontok már nagymértékben hatékonyabbá tették, úgy fogják optimalizálni a működést a mezőgazdasági és állattartó vállalkozások esetében is.

OKTATÁS

Az, hogy a precíziós gazdálkodás milyen mélységben, és milyen gyorsan terjed el a hazai mezőgazdaságban, nagymértékben függ attól, mennyire lesz meg az erre vonatkozó tudás a gazdálkodók fejében. Ahogy sok más ágazatban, a mezőgazdaságban is generációváltás zajlik. Az új generáció, a jövő döntéshozói és felhasználói már zsigeri szinten használják az informatikát, mint eszközt feladataik megvalósításában. Nagyon fontos, hogy számukra a közép- és felsőfokú oktatás megfelelő alapot nyújtson a tudás megszerzésére, hiszen ez fogja generálni az igényt a jövőbeni fejlesztésekre. Másik oldalról nagyon fontos a hazai fejlesztő cégek bevonása az oktatási rendszerbe, hogy a jövő döntéshozói a mezőgazdasági szakma magas szintű elsajátítása mellett megismerjék a legújabb agrárinformatikai fejlesztéseket, trendeket, irányokat.

Vélemény, hozzászólás?

Close Menu