Nyakukon a digitalizáció, de nagyon sok gazdának még e-mail-címe sincs

Közzétette: 2016-11-14Egyéb

Sokan érzik a piacon, hogy az agrárinformatika most fog robbanni, és keresik a piaci lehetőségeket. Az a feladat, a gazdálkodókat elkalauzolják a digitális gazdálkodás világába.

 Verebély Tiborral, a T-Systems Magyarország Zrt. szenior stratégiai presales menedzserével az Agroinform.hu PREGA-könyvének bemutatóján beszélgettünk.
A T-Systems Magyarország hogyan lépett be a digitális agráriumba? – kérdeztük. Magyarország vezető informatikai cégeként nagyon sok iparág digitális átalakulását láttuk, jó néhányban részt is vettünk vagy veszünk – válaszolta. A  bankok például ma már teljesen informatikai alapon működnek, a közlekedésben jönnek az önvezető autók, a buszmegállókban kiírt intelligens menetrendek.Az agráriumba ez a forradalom még nem ért el, de itt van a nyakunkon.

Az építőkockák informatikai oldalon is megvannak: az IoT (a dolgok internete), a szenzorok, a szélessáv, a felhőtechnológia… Az agrártechnológiák, a precíziós gazdálkodás teljes eszközkészlete is készen áll. Már csak az a feladat, hogy ezeket az elemeket összerakjuk, a gazdálkodókat pedig elkalauzoljuk a digitális gazdálkodás világába. És segítsük, hogy ez az átállás minél könnyebb legyen számukra – tette hozzá.

Sokkal inkább szemléletváltást jelent

Akkor nemcsak az eszközt nyújtják, hanem a hozzá való tudást is? Igen. A precíziós gazdálkodásra való átállással összefüggésben nagyon sokan beszélnek az eszközökről, pedig ez sokkal inkább szemléletváltást és tudást jelent – taglalta. Régen egy gazda ismert 15 darab adatot a táblájáról, a kockás füzetében vezette, és ezek alapján döntött – egyébként a maga szintjén valószínűleg egészen jól. Most a digitális technológia megjelenésével egy-egy tábláról terrabájtnyi információ  állhat rendelkezésre, legyen az drónos felvétel, talajadat, a gépekről levett hozamtérkép vagy vonóerő-változás és még hosszasan sorolhatnám.

Az agrárinformatikának az a feladata, hogy ezen elképesztő mennyiségű adatból olyan döntéstámogatási rendszereket tudjon a gazdák elé tenni, hogy jobb és sokkal tudatosabb döntéseket tudjon hozni, mint a régi 15-ből.

Megmutatni, mire képes az agrárinformatika

Ez a sok adat nem halad meg minden képzelőerőt? Mind hasznosulni fognak? Mert mint mondta, a 15 adattal is jól elvoltak – vetettük közbe. Az, hogy mondjuk a váltóolaj hőmérséklete mennyi volt a traktorban, valószínűleg senkit sem érdekel, néhány gépészt leszámítva. Az informatikának – nyilván az agrárszakmával közösen – azt kell tudni a gazdák és a döntéshozók elé tálalni, méghozzá nagyon egyszerű módon, hogy a rengeteg adatból mi a hasznos, hogy a sokkal hatékonyabb gazdálkodást segítse – fejtegette.

Verebély Tibor: a gazdálkodók még nemigen néztek szembe azzal, hogy a hatékonyságot mindenképpen növelni kell – fotó: Agroinform.hu

A Digitális Agrárstratégia kidolgozásában benne volt a T-Systems? Igen, mi is tagja vagyunk az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) agrárinformatikai munkacsoportjának. Az Agrárinformatikai Klaszternek szintén, amely az IVSZ-hez hasonló célokért küzd. Egyébként napirenden van, hogy a két szervezet hogyan tud a jövőben együttműködni – jegyezte meg.

Sokan érzik a piacon, hogy az agrárinformatika most fog robbanni, és keresik a piaci lehetőségeket. Jelenleg még inkább összefogásra van szükség, mint a nagy versengésre, hiszen a piacot edukálni kell, és azt is meg kell mutatni, hogy az agrárinformatika mire képes.

Június óta létezik a Digitális Agrárstratégia, azóta történt-e valami előrelépés, amiről érdemes lenne szót ejtenünk? – tudakoltuk. Ez egy alulról jövő kezdeményezés, és az IVSZ elkezdett vele házalni a döntéshozóknál. Önmagában az a tény, hogy most már mindenki tud róla, sőt most már kezdik többen is magukénak érezni, és egyes elemeit viszonthalljuk már döntéshozóktól is, ez nagy fejlemény szerintem.

Milyen említések történtek döntéshozói oldalról? Pályázni is lehet majd a digitális technika elemeire? – firtattuk.

Ez az egyik rákfenéje a dolognak,hogy nincs pályázható forrás

direkt informatikára jelenleg a vidékfejlesztési programban – felelte. Tehát a gazdálkodók azonkívül, hogy még nem is nagyon értik, mire jók, forrást is nehezen találnak rá. Nyilván precíziós gépeket tudnak vásárolni támogatásból, de önálló informatikai fejlesztést nem tudnak megvalósítani. Ez komoly gát, hiszen erős beidegződés a gazdákban, hogy azt veszik meg, amire támogatás van.

Ugyanakkor azt is fontos elmondani, hogy az informatikai fejlesztések az egyéb beruházásokhoz képest jóval kisebb tőkével is megvalósíthatók, akár önerőből is. Mivel igen jó megtérülést tudnak produkálni, érdemes belevágni – tanácsolta. Ezt kell nekünk megmutatnunk. Nehéz feladat, a módszereit még mi magunk is keressük.

Ne a kényszer vigye rá a gazdákat az átállásra

Mennyi idő alatt lehet elérni, hogy a digitalizáció a mezőgazdaságban is olyan szinten legyen, mint a  példának hozott bankok vagy a közlekedés esetében?

Csak amiatt aggódom – ez a mai beszélgetésen is téma volt , hogy ne a kényszer vegye majd rá a gazdákat az átállásra. Ma még a mezőgazdaság erősen nyereséges szektor, de tudjuk azt is, hogy óriási támogatásokat élvez az uniós Közös Agrárpolitika jóvoltából. De kérdés, hogy ez a rendszer meddig maradhat érvényben. A gazdálkodók még nemigen néztek szembe azzal, hogy a hatékonyságot, a versenyképességet mindenképpen növelni kell. Most is elhangzott egy banki szakember szájából, hogy nincs más út. A kényszer erős motiváló eszköz lesz arra, hogy relatíve gyorsan bevezetődjön.

Ugyanakkor nem lesz könnyű folyamat, hiszen egy idős gazdatársadalomban ilyen mértékű szemléletváltást nehéz elérni. A generációváltásban bizakodhatunk, mert gyermekeik, unokáik már okostelefonokon nőttek fel.

Csak a generációváltásban lehet bízni? Mennyi idő van erre? – kérdeztük. Nyilván el kell kezdeni már most, és

csak bízhatunk benne, lesz időnk, hogy organikusan alakuljon át az agrárium,

és nem lesz nagy drámai váltás mondjuk jövőre vagy 2020-ban a támogatási rendszer változásában – mondta Verebély Tibor. Nyilván az egész digitális átállást nem egy lépésben kell megtenni, először mondjuk egy robotpilótával, egy-két kisebb digitális megoldás bevezetésével, és szépen haladni felfelé. Így egy-egy  gazdaság átállása több év is lehet, de talán nem is szabad egy ugrással elérni.

Hol állunk most a precíziós gazdálkodást illetően? Biztos, hogy a legelején – így a válasz. A T-Systems Magyarország már próbálta a rendelkezésre álló adatokból felmerni, hány hektáron alkalmaznak precíziós gazdálkodási megoldásokat, de megbízható számok még nincsenek.”

Azt azonban pont most hallottam, hogy a gazdálkodók jelentős részének még önálló e-mail-címe sincs. Ez elszomorító, de tekinthetjük egyfajta lehetőségnek is, hiszen úgy jöhet majd egy technológiai ugrás, hogy nem kell lépésről lépésre végigjárni egy nehéz utat, ahogy más iparágak tették – bizakodott.

Hogy mi lenne a magától értetődő első lépés a digitális agráriumba? Erre megint azt kell mondanom: szemléletváltás szükséges, informatikától függetlenül is, hogy sokkal tudatosabban döntsenek a saját sorsukról és a saját gazdálkodásukról. Ehhez az informatika eszközöket nyújt, de a döntéseket nem az informatika fogja meghozni – nyomatékosította Verebély Tibor, a T-Systems Magyarország szenior stratégiai presales menedzsere.

( Forrás: agroinform )

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás