Mi ezt nem így látjuk… A mezőgazdasági vállalkozások közül egyre többen ismerik fel a működés hatékonyságának szükségességét, és használják az OKOSFARM megoldásait!

Közzétette: 2017-07-31Egyéb

Siralmas a kép: nincs fantázia az agrárszektorban?

Siralmas képet nyújtanak az agrárvállalkozások a hatékonyságnövelésre tett intézkedéseik tükrében. A többség csupán a költségek lefaragásában gondolkodik, a precíziós gazdálkodásra való átállás, vagy a genetikai állomány javítása nem szerepel a céljaik között.

Kevés lehetőséget használnak ki az agrárvállalkozások hatékonyságuk növelésére, leginkább a költségek csökkentését és a termelés bővítését választják. Nem kap elegendő figyelmet a munkaerő-fejlesztés vagy a jövőt jelentő precíziós gazdálkodás sem a K&H legfrissebb felmérése szerint.

A vállalatok közel fele (47 százaléka) használ hatékonyságnövelő eszközt, megválasztásuk azonban nem minden esetben jelent jó irányt, hiszen a hatékonyságnövelés kulcsa nem kizárólag a kiadások lefaragásában és az erőteljesebb termelésben rejlik – hangsúlyozta a közleményben Tresó István, a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője. Legalább ilyen fontosnak nevezte a technológiafejlesztést, a humánerőforrás tudásszintjének növelését és a mérethatékonyságot is.

A hatékonyságnövelő eszközök közül a megkérdezettek 19 százaléka a költségcsökkentést, 12 százalék a termelés növelését, 12 százalék a kapacitásbővítést jelölte meg. Viszonylag kevés cég él a folyamatoptimalizálással, illetve vállalatirányítási és kontrolling eszközök bevezetésével (7 és 5-5 százalék), miként a képzéssel is (7 százalék). Elenyésző azok száma, akik a precíziós gazdálkodást (2 százalék), a gépesítést (1 százalék) jelölték meg, és szinte senki sem említette a genetikai állomány javítását.

A következő három évben a mezőgazdasági cégek mintegy harmada tervez hatékonyságnövelő beruházást. A leggyakoribb cél a termelés bővítése (36 százalék) és a költségcsökkentés (34 százalék), de számos válaszadó említette a piaci reakciókészség és a fogyasztói elvárásokhoz igazodás (30-30 százalék) javítását a tervezett beruházással szembeni elvárásként.

A 2020-ban kezdődő uniós ciklusban az eddigieknél jóval kevesebb forrás áll majd az agrárium rendelkezésére, így a következő 2-3 évben meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy uniós támogatás nélkül is életképesek legyenek a magyar gazdák. Ennek érdekében az erőforrásokkal hatékonyabban kell gazdálkodniuk a cégeknek – hangsúlyozta Tresó István. A K&H csoport a GfK Hungária Piackutató Intézettel közösen végzett felmérésében 48, háromszázmillió forint éves árbevételt meghaladó agrárcég vett részt március 21. és április 6. között.

 

( Forrás: agrarszektor.hu )

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás