Megjelent a hazai mezőgépgyártás fejlesztési terve

Közzétette: 2017-04-07Egyéb

Kutatóközpont létrehozásával, informatikai fejlesztésekkel, valamint a megfelelő képzés, forgalmazási irányok kialakításával fejleszti a kormány a hazai mezőgépgyártást – írja a Magyar Idők keddi száma. A részletekről szóló határozat megjelent a Magyar Közlönyben is. A Földművelésügyi Minisztérium azt közölte: tavaly 160 milliárd forintot tett ki a mezőgépforgalom, ami az idén tovább nőhet.

Meghatározta a kormány azt a 16 pontot, amellyel a hazai mezőgépgyártás továbbfejlesztését célozza hazánk – derül ki a Magyar Közlönyből. A fejlesztési terveket a minisztériumoknak meglehetősen gyorsan végre kell hajtaniuk, mivel legtöbbjüket az idén május végéig már el kell végezni. A mezőgépgyártás fejlesztése része az Irinyi-tervnek, tehát a kormány újraiparosítási stratégiájának.

A mezőgazdasági technológiák fejlesztésére augusztus végéig a kormányhatározat szerint létre kell hozni egy olyan fejlesztési és kutatóközpontot, amely kiemelt figyelmet fordít az elektronikus mezőgazdasági rendszereken alapuló termelésre és az ehhez kapcsolódó agrárinformatikai rendszerek kialakítására. Az ehhez szükséges forrásigényt, valamint a kapcsolódó finanszírozási terveket már a május 31-i határidőig el kell készíteni. A kormányhatározat szerint kiemelt helyet kap a mezőgazdasági gépgyártásban az agrárinformatikai fejlesztés. Ehhez a kormány pályázati pénzeket, programokat is hozzárendelne, elsősorban a már meglévő rendszerek továbbfejlesztéséhez. A cselekvési tervhez a szakma képviselőit is bevonják, elsősorban az Agrárkutatási és Innovációs Központot, a Szent István Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet és a Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetségét annak érdekében, hogy az irányok középpontjába a versenyképesség kerüljön. Oktatási oldalról a kormány nagyobb hangsúlyt helyezne a szakemberképzésre.

Nemcsak a gyártás felpörgetésének szükséges lépéseit, de az értékesítést is meghatározza a cselekvési terv. A kormányhatározat szerint a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak kell a későbbiekben felkutatnia azokat a kül­piacokat, ahol az értékesítés lehetséges. A forgalmazáshoz szükséges kedvezményes hitelkonstrukciók kidolgozása pedig a Magyar Fejlesztési Bank, valamint a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) feladata lesz.

Szintén fontos része a stratégiának egy olyan pályázati rendszer kidolgozása, amely előtérbe helyezi a hazai gyártmányú géprendszereket, mindezt úgy, hogy versenyképesebbek legyenek a hazai gazdálkodók számára az egyéb rendszerekkel szemben. Kiemelten a talajművelésben, a labortechnikai eszközöknél, a vetés, a gyümölcstermesztés, az állattartás, valamint az erdészet területén használatos gépfejlesztésekre és gyártmányokra.

A Földművelésügyi Minisztérium arról tájékoztatott, tavaly 160 mil­liárd forint volt a hazai mezőgépforgalom, ami az idén legalább 20 milliárd forinttal még tovább bővülhet. A mezőgazdasági gépgyártás így jelentősen hozzájárul a magyar agrárium teljesítményéhez.

Tavalyi csökkenés

Fenyvesi László, a Mezőgazdasági Gépgyártók Országos Szövetségének főtitkára korábban a Magyar Időknek arról számolt be, hogy a kormány agrár-gépgyártási stratégiai javaslatát még januárban véleményezte a szövetség. Az elkészült dokumentumot egy olyan átfogó tervezetnek nevezte, amely nemcsak a gyártás, hanem az oktatás és a kutatás fejlesztését is célként tűzi ki. A szakember elmondta, hogy Magyarországon hozzávetőleg 3000 milliárd forintos eszközvagyonnal rendelkezik az agrárium. Ahhoz, hogy a géppark tízévente meg tudjon újulni, évente 300 milliár­dos forgalomra lenne szükség ezen a piacon. Jelenleg – az alkatrészeken kívül – évente mintegy 100-150 milliárd forintért vásárolnak különböző erő- és munkagépeket a gazdák.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint, a magyar mezőgazdasági géppiac 11 százalékkal csökkent 2016-ban. Az év közben tapasztalható gyengébb kereslet után az év végi felfutásnak köszönhetően tavaly a gazdálkodók 127 milliárd forintért vásároltak mezőgazdasági gépeket. Az alkatrészforgalom 2016. évi értéke 5 százalékkal haladta meg az előző évit, és nagyobb volt a korábbi évek árbevételénél is; a gazdálkodók 42 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre. A magyarországi géppiac koncentrációja 2016-ban tovább erősödött, a közvetlen mezőgazdasági végfelhasználóknak történő értékesítés 80 százalékát 13 cég adta, a három legnagyobb agrárgép-kereskedő az összes magyarországi gépértékesítés több mint 55 százalékát bonyolította.

 

( Forrás: agronaplo.hu )

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás