A precíziós gazdálkodáshoz a megfelelő gép még kevés

Közzétette: 2016-12-08Egyéb

Hol kezdődik a precíziós gazdálkodás, és hová lehet eljutni általa? Milyen eszközei vannak, melyek a legújabb vívmányai? – többek között ezekről a kérdésekről beszélt Milics Gábor docens. De szó esett akadémikusi vitákról és józan mérlegelésekről is.

Sokan azt gondolják – kezdte –, hogy akinek van egy sokmilliós forintos gépe, az már precíziós gazdálkodó. Pedig még az sem teszi azzá, ha a gép fel van szerelve egy sorvezető eszközzel, amellyel precízen soron tudja tartani a tábláján. “Precíziós gazdálkodás az, amikor valaki helyspecifikus információk alapján műveli a földjét, adatokat gyűjt a talajról, a munkafolyamatokról, valamint a hozamokról, és ezeket hasznosítja is a következő időszakokban. Azaz helyspecifikus adatok alapján, megalapozott döntéseket hoz, és a beavatkozásokat is helyspecifikusan végzi” – mondta Milics Gábor.

Kissé utópisztikusnak tűnő fejezet kezdődik

A precíziós gazdálkodás eszközeit sorra véve elmondta: ma már fejlett agrárinformatika, helymeghatározó rendszerek és szenzortechnológiák léteznek, és ezek alapján korszerű kijuttatási technológiák is születtek. De nem áll meg itt a történet! Innentől egy új, ma még kissé utópisztikusnak tűnő fejezet kezdődik, amely arról szól, hogy a precíziós eszközökkel termelt és betakarított terményeket hogyan lehet tovább is precíziósan kezelni.

Példaként a kukoricabetakarítást hozta. Amikor azt látjuk, hogy egy tábla bizonyos területén 18 százalékos a szem nedvességtartalma, más részein pedig 20, akkor érdemes azon elgondolkodni, hogy valamilyen módon külön-külön kellene leszedni ezeket, és külön-külön szárítani, hiszen így rengeteg energiaköltség megspórolható.

kukorica

A jövőben azon kell gondolkodni, hogy a precíziós eszközökkel termelt és betakarított terményeket hogyan lehet tovább is precíziósan kezelni – fotó: Shutterstock

A helymeghatározó eszközökről elmondta: van műholdakra és van földi állomásokra alapozott jelkorrekciós rendszer, Európában mindkettő elérhető. A szolgáltatók különböző megoldásokkal igyekeznek kiszolgálni a felhasználókat, a végső cél a pontos helymeghatározás biztosítása.

Az előbbiről szólva felhívta a figyelmet arra: a mérések tervezéséhez hozzásegítheti a profi felhasználókat, ha a Trimble weblapján megadják területük koordinátáit, és megnézik, hogy egy kiválasztott mérési intervallumban hány műholdra lesz rálátás. Ezt előre meg lehet tervezni, és a méréseiket ehhez igazíthatják, hiszen több műhold jobb rálátást, pontosabb mérést jelent.

Utóbbi pedig a földi telepítésű állomások adatait gyűjti össze, ebből csinál egy jelkorrekciós rendszert, ezt küldi vissza a felhasználó GPS-ére. Ez 2 cm-es pontossággal tudja a gépeket vezetni.

Egyébként mindig a jelpontosságról és a megbízhatóságról megy a huzavona a szolgáltatók között, amelyet a szakértő parttalan vitának tart. Mint kifejtette, fölösleges hajba kapniuk azon, kinek a rendszere jobb, hiszen az sok tényező (például antennatávolság, domborzat stb.) függvénye. Ha valakinek a gazdasága éppen egy GPS-bázisállomás környékén van, akkor sokkal jobb az esélye arra, hogy pontos adatot kapjon, mint akinek a földje attól 50 kilométerre található. Erre is van megoldás, magyarázta: saját bázisállomás telepítésével a pontosság növelhető, bár költségvonzata is van, amit nem mindenki engedhet meg magának. Azokról beszélek – tette hozzá –, akik 100 milliós kombájnokba fektetnek be, ilyen esetekben egy saját bázisállomás már nem jelent kiugróan magas költséget, különösen, ha ezekkel a gépekkel szolgáltatni is szeretne valaki.

Vannak rossz irányok is

A monitorok és a mérőeszközök folyamatos fejlesztése azt eredményezi, hogy mindenki a szebbet, nagyobbat, színesebbet próbálja eladni, ami persze többet tud, ugyanakkor drágább is. De vannak rossz fejlesztési irányok is – folytatta. Példának egy tíz évvel ezelőtti görögországi európai precíziós konferencián történt esetet hozott. Itt árusítottak ugyanis egy olyan eszközt, amely a magfelhordóba beszerelve a búza fehérjetartalmának mérésére alkalmas. Ennek az első monitorja egy palmtop volt, amit a divatos méretcsökkentés jegyében alkottak meg, de a gazdálkodóknak fölöttébb kényelmetlen volt a kezelése. Később már egy kézre álló, ugyanakkor nagy, fülkébe helyezhető monitorral szállították.

A precíziós gazdálkodás egyes munkafolyamataira rátérve először is egyetemi kutatásai gyakorlati terepéről beszélt: a Mosonmagyaróvár melletti 23,5 hektáros, 2001 óta precíziós technológiával művelt tábláról. A precíziós gazdálkodás első eredményeit még korábbi kollégái érték el, akik azóta vezető szerepet töltenek be különböző precíziós gazdálkodással foglalkozó vállalatoknál a versenyszférában.

“Erre a területre állítunk be különböző kísérleteket” – magyarázta Milics Gábor. “Minden modern mérőeszközt, ami csak létezik, megpróbálunk itt alkalmazni, hogy gyakorlatban is lássuk, melyik mit ér. Itt szoktam bemutatni a precíziós gazdálkodás különböző problémáit, nehézségeit is” – mondta el.

Minden a talajvizsgálattal kezdődik

Ha valaki komolyan nekilát a precíziós gazdálkodásnak, akkor a talajvizsgálattal kell kezdenie. Mert úgyis a talaj fogja eldönteni, hogy mit csinálunk, és mit nem. Lehet ugyan még a tápanyaggal egy kicsit differenciálni, de annyira meghatározó tényező, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni – fejtegette.

Először is talajmintákat veszünk, majd az összes talajfizikai és -kémiai tulajdonságot elküldjük a szaktanácsadónak, azzal kiegészítve, hogy mit szeretnék termeszteni.

A hagyományos gazdálkodásban a tavalyi hozamadat és a jövő évi várt terménymennyiség alapján határozták meg a táblaszinten kiszórandó műtrágya fajtáit és mennyiségét. Ma kismillió adat alapján, területspecifikusan. Tehát egyre bonyolultabb – és persze egyre pontosabb is – lesz a döntési folyamat. De azért ez nem matematikai képlet, mert sok minden bezavarhat, például ha korábban vagy később esik az eső – jegyezte meg.

A talaj-előkészítéssel kapcsolatban is előjött, hogy milyen talajtulajdonság-különbségek lehetnek egy-egy táblán belül. Ennek függvényében kell eltérő talajművelési technikákat alkalmaznunk – jelentette ki.

Az idősebb gazdák már nem fognak bele, de a fiatalok belevágnak

A precíziós vetés eszközeiben is tetten érhető a fejlődés. Először még csak a sorelzárást tudták, manapság pedig már a területfüggő tőszámszabályozásnál tartunk. Ez olyan technológiai lépésváltás, amelyet az idősebb gazdálkodók már nemigen csinálnak, de a fiatalok benne vannak a kísérletezésben, még akkor is, ha nem minden esetben értenek hozzá. Itt a tapasztalat az, hogy a kutatás és a gyakorlat kiválóan kiegészítik egymást.

A tápanyag- és növényvédő-kijuttatást is modern szenzortechnológiai rendszer segíti, monitoron láthatjuk, merre jártunk már, hol volt és hol nem volt kijuttatás.

precíziós gazdálkodás

Példáit egyetemi kutatásai gyakorlati terepéről, a Mosonmagyaróvár melletti 23,5 hektáros, 2001 óta precíziós technológiával művelt tábláról hozta – fotó: Agroinform.hu

A precíziós növényvédő-kijuttatással kapcsolatban egy nagyon is mindennapi dilemmát vetett fel. Tudományosan meg lehet állapítani ugyan, hogy egy-egy táblán belül hol mekkora százalékos kijuttatás az ideális, ezzel mekkora költségmegtakarítás érhető el, és még a környezetet is mennyire kímélem. Ám ilyenkor jön a gazdálkodó józan számítása, miért vegyen meg egy technológiát hektáronként 3000 forintért, amikor 1900-ért kijuttatja a növényvédő szert, és teljes biztonságban tudja a növényeit. Tehát inkább nem kockáztat. Amíg a gazdálkodó nincs érdekeltté téve a bizonyíthatóan környezetkímélő gazdálkodásban, addig nem is lesz változás ebben.

Mire jó a hozamtérkép, és mire nem?

Milics Gábor ezután a hozamtérképről beszélt, amely „mindennek az alapja, alfája és ómegája”. A hozammérő rendszerről elmondta: Magyarországon kétféle szenzort alkalmaznak: az egyik átfolyásmérős, a másik pedig az ütközőlapos. Mindkettőnél nagyon fontos tudni, hogy betakarítás előtt kalibrálni kell őket. Lassan eljutottunk odáig, hogy ma már a gazdálkodók és a döntéshozók is tisztában vannak azzal, hogy ezek az adatok értékesek.

Mire jó, és mire nem a vegetációs index? – tette fel a kérdést a kutató. A vegetációs index a vörös és az infravörös sugarak visszaverődési értékein alapuló számítás, amely alapján meg lehet állapítani, hogy egy terület zöld vagy nem zöld, azaz a biológiai aktivitása jó vagy nem jó, és látjuk a táblán belüli különbségeket is. Az, hogy ezt a nitrogénhiány, a stressz vagy a vízhiány vagy esetleg valami más idézi elő, az már más lapra tartozik.

Hogy hogyan függ össze a vegetációs index és a hozamtérkép, erről megint megy „az akadémiai vita”. „A vegetációs index és a hozam közötti szimpla összefüggésben nem hiszek, a saját méréseim is igazolják” – jelentette ki. Valamire mégis jó – folytatta –. Arra, hogy a különbségeket érzékeljem: az eltérő tulajdonságú, viselkedésű foltok feltérképezésére tökéletesen alkalmas.

Amikor a hozamtérkép alapján döntünk, nagyon  körültekintőnek kell lennünk – javasolja a szakember. Ennek aláfestésére megmutatott egy általa készített vegetációsindex-térképet, amelyen arra utaló foltok látszanak, hogy ott nincs növény. Az izgalmas az, hogy a hozamtérképem is azt mutatja, hogy ezek a foltok valóban nulla hozamot „hoztak”. De a kérdés ilyenkor az, miért is volt ott nulla a hozam. Mondhatom azt, ez egy depressziós terület, alkalmatlan a növénytermesztésre. De meg is vizsgálhatom, miért hiányzik a növény. Azért például, mert vadkáros a terület, vagy a haszonnövényt valami elpusztította. Tehát ha valaki kizárólag erről a hozamtérképről hozza meg a következő évi döntését, akkor nagyot tévedhet.

Nagy dilemma: megéri-e a hozammaximalizálás

De dilemma például az is, milyen mennyiségben szórjunk ki nitrogént, hol van az a határ, ahonnan a műtrágya többletköltsége már nem realizálódik többlethozamban, hiszen egy bizonyos szint után a növény biológiailag már képtelen erre. Így valószínűleg nem hozammaximalizálásra kell törekednünk, hanem józanul kiszámolni, mi éri meg inkább.

 

( Forrás: agroinform.com )

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás