A digitális forradalom az agráriumban is átrendezi a jövedelmeket

Közzétette: 2016-11-22Egyéb
Azokban az iparágakban, amelyeket már meghódított a digitalizáció, a jövedelmek 40-60 százaléka új tulajdonosokhoz került. Az informatikusok arra hajtanak, hogy a keletkező sok gigabájtnyi adatot olyan egyszerűen lehessen használni egy tablettel, mind hajdan a kockás füzetet.

Mindezt Verebély Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. szenior stratégiai presales menedzsere mondta az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának szakmai estjén. A T-Systems az Agrárinformatikai Klaszter alapító tagja, és mindkettő benne van az Agroinform precíziós konferenciája, a PREGA szervezőbizottságában. A legutóbbi tanácskozás informatikai szekciójának tapasztalatait osztotta meg a hallgatóságával.

Hasznot hozó adatok a szántóföldről

A digitalizációt mint szuper megoldást szoktuk emlegetni, de egyben nagy kihívás is. Azokban az iparágakban, amelyeket már meghódított, ott a jövedelmek 40-60 százaléka új tulajdonosokhoz került. Jól szemlélteti ezt a Kodak esete, amely 20 évvel ezelőtt a fotóiparban a legnagyobb volt. Mindent tudott: gyártott fényképezőgépet, árult filmet, előhívta… és ma már a Kodak sehol nincs. Egy olyan vállalkozáshoz, az Instagramhoz érkezik a fényképipar legnagyobb jövedelme, amely életében még egy fényképezőgépet vagy filmet sem csinált. Hat éve alapították.

Vagy ott van az IAirBnB, amelynek egy szállodája nincs, mégis többet ér, mint a Hilton-lánc.

Verebély Tibor: az informatikai forradalom egyúttal gondolkodásmódbeli forradalom is lesz az agráriumban, ahol a döntések sokkal tudatosabbak, megalapozottabbak lesznek – fotó: Agroinform.hu

Ez a fajta átalakulás valamilyen módon bizony el fog érkezni az agráriumba is, és biztos, hogy nagyon komoly jövedelemátcsoportosítást fog előidézni. Aki érti a digitalizációs forradalmat, és az élére áll, az új jövedelmekhez tud jutni, aki kimarad, az lemarad.

A mezőgazdaság digitalizációja, a smart farming több, mint a precíziós gazdálkodás, pláne mint egy precíziós gép – hangsúlyozta Verebély Tibor. A teljes értéklánc az agráriumban így épül fel: genetika; szaporítóanyag;  vetés, ültetés; növényápolás; betakarítás; feldolgozás; logisztika és az értékesítés. Legalábbis Szabó István, a Széchenyi István Egyetem professzora így írta le nekem – tette hozzá.

Az informatikai rendszer építőkockái – első pillér: agrártechnológiai trendek

Hogyan is áll össze a mindezt támogató integrált informatikai rendszer, amelynek építőkockái már jórészt megvannak? A precíziós gépekről nem beszélek, ezeket már sokan használják. A szenzortechnológia is itt van, sok fajtája olcsón elérhető. Óriási felfutásuk van a drónoknak. Ma egy merevszárnyú drónon csak beállítom, mit szeretnék látni a szántóföldemen, és magától végigrepüli, gyönyörű NDVI-s, értékes feldolgozottságú térképet hozva nekem. Aztán itt van a GPS- és RTK-technológia, 2 cm pontos helymeghatározással. „Ezekhez önök sokkal jobban értenek ­– fordult hallgatóságához –, inkább az informatikai trendekről szólok, amelyekhez talán én értek jobban.”

Második pillér: infokommunikációs trendek

Vegyük sorra ezek építőkockáit is! Data: 2G, 3G, 4G (5G) – ma már nem probléma adatot bárhonnan elhozni. Akár egy szántóföld közepén is ott a 2G, 3G, 4G mobilhálózat. Szabványosítás alatt áll az 5G, és néhány éven belül ez is elérhető lesz.

Aztán itt van az M2M – IoT (internet of things, a dolgok internete), a gépek közötti kommunikáció. Olyan előrejelzések vannak, hogy néhány éven belül 10-100 milliárdnyi eszköz (a traktorunk, a mosógépünk, a szenzorunk, a porszívónk, a kombájnunk stb.) lóg az interneten. Sokszorosan több, mint ahány ember él a Földön. Ezeket az eszközöket nagyon hatékonyan elérjük interneten keresztül.

Essen szó a felhőről is, amely szintén informatikai kifejezés. Ez a technológia azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül értenem az informatikához, nem is kell informatikai eszközt vásárolnom, így informatikussal fenntartanom sem ­– mindezt szolgáltatásként meg tudom venni a felhőből. Nagyon jól tudom skálázni, tehát pont annyit adatot veszek, amennyi nekem éppen kell.

Modern agrárinformatika nincs térinformatika, kép- és adatelemzés nélkül. Ezeket szintén nem kell magyarázni. A big data, is ide tartozik, erről majd később külön szólok – tette hozzá.

A harmadik pillér: adatok, know-how

A harmadik pillérbe a külső adatforrások tartoznak. Mint például a műholdképek. Magyarország tavaly lett tagja az Európai Űrügynökségnek, ennek révén ma már ingyenesen is elérhetők a képei. Ezek egy része agrárcélra is felhasználható. Az elérés persze nem könnyű. Aztán vannak meteoadatok, térképek, talajadatok, állami nyilvántartások, amelyek szintén nagyon hasznosak lehetnek.

Az Erste Bank Agrárkompetencia Központja szakmai estre hívta a térség gazdálkodóit, hogy információkat osszanak meg egymással a magyar mezőgazdaság helyzetéről és jövőjéről – fotó: Agroinform.hu

Tehát a felsorolt sok-sok építőkockából állhat össze a smart farming. Egyes darabjai már megvannak, „azt persze nem állítom, hogy integrált rendszerként léteznének”. Pont ez a feladata az informatikai szakmának, hogy ezt megteremtse.

Az amerikai gazda földjének értékét 30 százalékkal is megdobja, ha az adatait is eladja mellé

És akkor essen szó még külön is a big datáról. Van egy mondás – data is the new oil –, mely szerint az adat az új olaj. Az adat itt van, úgy, mint az olaj a föld alatt. Az olajról ma már tudjuk, mekkora érték, az adatról kevésbé. Persze az adat is akkor lesz igazán hasznos, ha kibányásztuk és feldolgoztuk.

A szlogent már a mezőgazdaságra vonatkozóan is tovább fejlesztették: data is the new soil. Tehát: új talaj, új föld az adat. Hogy ez konkrét jelentéssel is bír, álljon itt egy történet! Az Egyesült Államokban ha eladnak egy földet mondjuk száz egységért, akkor további 20-30 egységet kaphat az eladó azért az adatsorért (hozamtérkép, meteorológiai és talajadatok stb.), amelyet a földjéről az idők folyamán összegyűjtött.

Abban is biztos vagyok, hogy az informatikai forradalom egyúttal gondolkodásmódbeli forradalom is lesz az agráriumban, ahol a döntések sokkal tudatosabbak, megalapozottabbak lesznek, hiszen nagyságrendekkel több adat áll rendelkezésre. Régen a bizonyos kockás füzetbe lejegyeztek 30-50 adatot egy-egy tábláról, ez alapján hoztak döntéseket. „Nem mondom, hogy rossz döntések voltak, ennyi adat állt rendelkezésre, ezekből kellett dolgozni.”

Ma már naponta több gigabájtnyi információ is elérhető, tehát lehetőség van arra, hogy ezeket feldolgozva sokkal pontosabb döntések szülessenek. Ez az adatmennyiség nemhogy a kockás füzetben nem fér el, de lassan már egy nagy teljesítményű pendrive-on sem: egész informatikai rendszerek kellenek a kezelésükhöz.

Hogy hogyan működik? Az biztos, hogy egy modern gazdálkodó integrált informatikai rendszer nélkül nem tud a modern kihívásokra válaszolni. Adatokat gyűjt a gazdálkodás minden fázisáról, és összeköt a külvilággal, szolgáltatva a számomra fontos összes információt. Például az inputanyagok beszerzésére, a termények eladására, a piacra, a tőzsdei és benzinárakra stb. vonatkozóan. Tehát egy jó informatikai rendszer a beszerzésben, illetve a piacra juttatásban is képes segédkezni. Már vannak olyan megoldások, amellyel a gazdálkodók össze tudnak állni, beszerezési közösséget hozhatnak létre, melynek keretében közösen rendelnek mondjuk két vagonnyi nitrogén műtrágyát, mert így olcsóbb. Ez is példázza, hogy a digitalizáció átalakítja a korábbi megszokott üzleti modelleket, értékesítési csatornákat.

Egy jó informatikai rendszer segítségül szolgál – kvázi automata módon – a hatóságokkal kapcsolatos jelentési kötelezettségek teljesítésében is, óriási adminisztrációs tehertől szabadítva meg a gazdálkodókat. Csak egy példa – remélem, nem köveznek meg érte –: milyen egyszerű volna, ha a gázolajáfa-visszatérítéshez egy átfolyásmérőn mérnénk a traktorban az üzemanyagot, és a szerkezet automata módon jelentené a NAV-nak, hogy mennyi gázolajat használtam fel, és ez alapján egyből visszakapnám az áfát.

Az állami szektorban is olyan értékes adatbázisok vannak, amelyek a gazdálkodók hasznára lehetnének, ha ezeket számukra megnyitnák. Gondoljunk csak például a Földmérési és Távérzékelési Intézet térképeire és egyéb adataira.

Nyilván ez az egész nem megy know-how és tudás nélkül. A digitális írástudást fejleszteni kell, és ez nem könnyű feladat. Az informatikusok azon dolgoznak, hogy hasznos tudást juttassanak el a gazdálkodókhoz és a falugazdászokhoz. Hogy egy tablettel valóban ugyanolyan egyszerűen hozhassanak döntést, mint ahogy hajdan a kockás füzetből – zárta előadását Verebély Tibor, a T-Systems Magyarország Zrt. szenior stratégiai presales menedzsere.

 

 

( Forrás: agroinform.com )

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás